Világörökség

Tokaj-Hegyaljai borvidék

A Tokaj-Hegyaljai borvidék – 2002 óta a Világörökség része- Magyarország történelmileg is leghíresebb, világszerte ismert és elismert borvidéke, az ország északkeleti részén húzódik, 3-4 km szélességben és 87 km hosszúságban.
A sátoraljaújhelyi, valamint az abaújszántói Sátorhegy és a tokaji Kopasz hegy közötti háromszögben, ma 28 település közigazgatási határában 5500 ha. szőlőültetvény tartozik a zárt borvidékhez.
A termőterület különlegességét a (riolit, szeolit, trachit, lösz),a napsütötte déli lejtők és a Tisza és Bodrog folyó által meghatározott mikroklíma adja. Ez utóbbiak kedveznek a Botrytis Cinerrea (nemespenész) kialakulásának, majd az ezt követő aszúsodási folyamatnak.
A borokat a tufába vájt pincék hatalmas rendszerében érlelik, ahol az állandó 12 C körüli hőmérséklet a Cladosporium Cellare(nemes pincepenész) és a magas 95 % körüli páratartalom ideális a borok érlelésére.

A szőlőművelés gyökerei a honfoglalás előtti korra - a keltákig nyúlnak vissza ezen a tájon.
Az írásos emlékek az 1200-as évektõl tesznek említést a tokaji borról ( 1252-ben a turóczi prépostság alapítólevelében ), de világhírű útjára csak a XV. század közepétől indult el. Virágkorát 1630-ban éli, amikor is Szepsy Laczkó Máté, Lórántffy Zsuzsanna udvari papja leírja az aszúkészítés máig használt módját.
A borvidék leghíresebb bora az aszú. A meleg nyár,a nedves korai őszi idő, majd a kellemes, száraz vénasszonyok nyara, az optimális érés feltételének nélkülözhetetlen kellékei. A különleges mikroklíma,az esőzések következében kialakuló páradús levegő, a reggeli harmat és az enyhe szeptemberi, októberi szél segítik elő a Botrytis Cinerrea kifejlõdését. A nemespenész hatására a szőlő aszúsodni kezd, folyamatosan veszít nedvességtartalmából. Ennek köszönhetően a szemekben lévő aroma és illatanyagok koncentrálódnak és ezek adják az aszúborok utánozhatatlan aromáját, zamatát.
Az aszúbor készítése során a nemespenész által keletkezett aszúszemeket, az évszázados recept alapján száraz alapborral házasítják - 1 gönci hordó (136 liter) borhoz 3-6 puttonnyi aszúszemet ( 1 puttony kb. 22-25 kg ) adnak. Az illat és zamatanyagok kifejlõdéséhez több éves tölgyfahordós érlelés szükséges.

A tokaji aszú 1703-tól már szinte az egész világon ismert, mivel II. Rákóczi Ferenc fejedelem aszúval ajándékozta meg XIV. Lajos francia királyt, aki a következőkkel aposztrofálta azt:

"VINUM REGUM, REX VINORUM", azaz "A KIRÁLYOK BORA, A BOROK KIRÁLYA"

Ettől az időponttól vált a királyok, cárok, jeles művészek (Nagy Péter, Katalin cárnő, II. Frigyes, Voltaire, Goethe és Schubert) kedvelt italává és a diplomácia egyik legsikeresebb eszközévé. Sikerét csak fokozta a XV. századtól kezdődő orvosi körökben elterjedt nézet, miszerint mértékkel való fogyasztása gyógyító, regeneráló hatású, így VINUM TOKAJENSE PASSUM néven felkerült a gyógyszertárak polcaira is.

Nem véletlenül mondta a Draskovics kalocsai bíborostól kapott tállyai borra XII. Pipus pápa: "Summum pontificem talia vina decent" (Tállyai bor illik a pápa asztalára).